Danube Water Balance (Duna Vízmérleg) projekt

A Duna-medence a világ egyik legváltozatosabb vízgyűjtője abban az értelemben, hogy 17 ország osztozik a területén, amelyek kulturális, társadalmi és gazdasági háttérre is eltérő. Ez az első alkalom, hogy a Duna vízgyűjtőjén elterülő valamennyi ország együttműködésével egy, a vízgyűjtő egészére kiterjedő, a felszíni és felszín alatti vizekre vonatkozó számítási módszertan és modellrendszer kerül kidolgozásra, ami a Duna-medence vízmérlegének közös értelmezésével a vízmennyiségi és vízgazdálkodási kihívások hatékonyabb kezelését is elősegíti majd.

Fő cél

A Duna-medence harmonizált vízmérleg számítását támogató modellrendszer kidolgozása

Az elmúlt évek sorozatos szélsőséges időjárási-hidrológiai helyzetei rámutattak a nemzetközi szintű közös vízrajzi monitoring, adatmenedzsment, és a dunai országok által kölcsönösen elfogadott korszerű hidrológiai modell szükségességére. A Duna-vízgyűjtő Vízmérleg projekt célja, hogy hozzájáruljon a fenntartható, integrált, nemzetközi vízgazdálkodáshoz a dunai országok területén. A kidolgozott projekt javaslat újdonsága a régóta esedékes, az egész Duna-medencére vonatkozó közös vízmérleg-számítási módszertan, amelyet határokon átnyúló részvízgyűjtőkön tesztelünk különböző éghajlati forgatókönyvekre, szakértői kapacitásépítéssel egybekötve. 

A javasolt munka a jelenlegi nemzetközi vízgazdálkodási helyzet kihívásaira több előremutató választ ad: 

  • a Duna-vízgyűjtő országaiban eltérő módszertannal gyűjtött és tárolt adatok helyett a vízmérleggel kapcsolatos közös adatkezelés alapjainak megteremtése; 
  • a különböző nemzeti számítási és modellezési módszerek helyett egy új, közös vízmérlegmodell az egész vízgyűjtőre;
  • a Duna-medence vízmérlegének számszerűsítése a közelmúltra dinamikus, osztott paraméteres (cella alapú) szimulációk segítségével;
  • az új számítási módszer tesztelése és kölcsönös elfogadása érdekében részletesebb elemzések készítése négy kiválasztott részvízgyűjtőn (Morva, Tisza, Felső-Száva, Drina) különböző éghajlati forgatókönyvek mentén;
A fentieknek köszönhetően a projekt eredményei jelentős mértékben fogják támogatni a vízgyűjtőgazdálkodási tervezést és számos kapcsolódó vízi-környezeti stratégia, kezdeményezés megvalósítását. 
 

Hozzáadott érték

A projekt fő eredményei három területre terjednek ki:  

  1. megbízhatóbb adatmenedzsment, ami a vízmérleg-számítások mellett más környezeti elemzést is segíthet (szabad hozzáférésű adat- és eszköztár, a jövőre vonatkozó új adatkezelési stratégia), 
  2. a legkorszerűbb, nyílt forráskódú felszíni-felszín alatti osztott paraméteres vízmérlegmodell (kapcsolt CWatM-MODFLOW) konfigurálása a Duna vízgyűjtőjére, a megbízható modellezési folyamat teljes megvalósítása pontszerű és területi adatmezőkre elvégzett kalibrációval-validációval, érzékenységvizsgálattal
  3. kidolgozott vízmérleg-forgatókönyvek a Duna-vízgyűjtőre és négy darab kiválasztott nemzetközi részvízgyűjtőre vonatkozóan.

A kép forrása: https://cwatm.iiasa.ac.at/

A projekt nagy hangsúlyt fektet az ágazati érdekelt felek bevonására és a kapacitásépítésre. Ezt mutatja, hogy a Duna-vízgyűjtő összes országát lefedő pályázó konzorcium 19 résztvevő-megvalósító partnerből és további 12 bevont partner intézményből áll. Az alapvető technikai adatkezelési és modellezési lépések végrehajtása mellett számos online és jelenléti gyakorlati képzést tervezünk. Ezeken a bevont – nem csak a vízügyi ágazatból érkező – résztvevők megismerhetik a projekt eredményeit, továbbá szándékuktól és képzettségüktől függően különböző mélységben elsajátíthatják a kidolgozott adatrendszer és számítási eljárások használatát. Szintén tervben van egy, a kölcsönös tudásmegosztást támogató kutató-szakértői hálózat kialakítása. Ez a részvételre és közös problémamegoldásra alapuló megközelítés biztosítja, hogy a vízügyi szakértők, az egyetemek, kutatóintézetek és minden érdekelt fél hasznosíthassa a projekt eredményeit. A széleskörű partnerség és a szakértői hálózat mély elköteleződésének további hozadéka, hogy segítheti összehangolni a Duna-medencén belül folyamatban lévő egyéb környezetvédelmi kezdeményezéseket más projektek érintett partnereivel (Nemzetközi Duna-védelmi Bizottság – ICPDR, UNESCO Nemzetközi Hidrológiai Program -  IHP/Duna, vízi utak és a közlekedés, valamint a természetvédelem képviselői) szervezett konzultációkon keresztül.
 

Partner intézmények

Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF), Magyarország
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), Magyarország
Bécsi Műszaki Egyetem (TU Wien), Ausztria
Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemzési Intézet (IIASA), Ausztria
Brnói Műszaki Egyetem (BUT), Csehország
Pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem (STUBA), Szlovákia
Szlovén Környezetvédelmi Hivatal (ARSO), Szlovénia
Horvát vizek (CW), Horvátország
Vízügyi Intézet (ZZV), Bosznia-Hercegovina
Szarajevói Egyetem (UNSA), Bosznia-Hercegovina
Újvidéki Egyetem, Mezőgazdasági kar (UNSFA), Szerbia
Jaroslav Černi Vízügyi Intézet (JCWI), Szerbia
"Srbijavode" Vízgazdálkodási Közvállalat (PWMC SV), Szerbia
Országos Hidrológiai és Vízügyi Intézet (NIHWM), Románia
Román Vízügyi Hivatal (NARW), Románia
Nemzeti Meteorológiai Intézet (ANM), Románia
"A Duna feltárása és kezelése" Végrehajtó Hivatal (EAEMDR), Bulgária
Országos Meteorológiai és Hidrológiai Intézet (NIMH-BG), Bulgária
Bolgár Vízügyi Egyesület (BWA), Bulgária

Társult stratégiai partnerek

Nemzetközi Duna-védelmi Bizottság (ICPDR), Ausztria
Szövetségi Mezőgazdasági, Erdészeti, Régionális és Vízügyi Minisztérium, Ausztria
Bajor Állami Környezetvédelmi és Fogyasztóvédelmi Minisztérium, Vízgazdálkodási Főosztály (StMUV), Németország
Belügyminisztérium (BM), Magyarország
Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM), Magyarország
Száva vízgyűjtő Hivatal, Bosznia-Hercegovina
Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ), Szlovákia
Vízügyi Kutatóintézet (VÚVH), Szlovákia
Cseh Hidrometeorológiai Intézet (ČHMÚ), Csehország
Szerb Hidrometeorológiai Intézet (RHMZ), Szerbia
Közvíz-gazdálkodási Vállalat „Vode Vojvodine” (JVP VV), Szerbia
Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Minisztérium, Montenegró
 

Finanszírozás

A projektet az Európai Unió által társfinanszírozott Interreg Duna Régió Program támogatja.
Projekt teljes költségvetés:  3 028 319,50 €
EU támogatás (Interreg):      2 422 655, 60 €
BME-re jutó költségvetés:    195 877,50 €
 
Időtartam: 2024. január 1 – 2026. június 30.

További információk

 

 

  • Impresszum
  • Copyright © 2020 BME Építőmérnöki Kar