2016. május 05.
Az Általános- és Felsőgeodézia tanszéken második alkalommal rendezte meg az MMK Geodéziai és Geoinformatikai tagozata a tanszékkel közösen a mérnökgeodéziai konferenciát.
Ez egyben a 2015. év végén megváltozott GD-T illetve GD-Sz jogosultságok első, az MMK által akkreditált továbbképzése is volt. A nagy érdeklődést jellemzi, hogy két nap alatt betelt a 130 fős létszám.
A konferencián a több évtizedes tapasztalattal rendelkező szakemberek mellett több fiatal előadó is sikerrel szerepelt. Rózsa Szabolcs tanszékvezető és Holéczy Ernő tagozati elnök megnyitó szavai után tizenkét előadás hangzott el, emellett hat poszter előadást is megtekinthettek a részvevők a szünetekben.
Az előadásokban korszerű geodéziai technológiák, eszközök (pl. InSAR, drónok, LiDAR, pontfelhő feldolgozás, robot mérések) fejlesztéséről, alkalmazási tapasztalatairól hallhattak a jelen lévők. Emellett több előadás kitért a jogi szabályozásra és annak hiányosságaira, két előadó foglalkozott a mérnökgeodéziával kapcsolatos jogszabályi környezettel. Hajdú György (MMK-GGT alelnök) a mérnökgeodéziai minősítések új rendszeréről adott tájékoztatást, Holéczy Ernő (MMK-GGT elnök) a jogszabály alkotási dömping anomáliáival foglalkozott előadásában. Az építőmérnöki társterületeket Baranya Sándor (Vízgazdálkodási és Vízépítési Tanszék) előadása képviselte, melyben a folyók áramlási és morfodinamikai folyamatainak vizsgálatánál alkalmazott korszerű mérési módszereket és azok geodéziai kapcsolatait tárgyalta. Ambrus Bence (MSc hallgató) műholdak radar felvételei alapján végzett mozgásvizsgálati módszert mutatta be gyakorlati példával. Király Tamás (Pannon Geodézia Kft.) előadásában a hagyományos (GNSS, mérőállomás) és a mobil lézer szkenner technológiát hasonlította össze.
Az ipartelepekkel kapcsolatos korszerű technológiákat alkalmazó mérnökgeodéziai tevékenységeket bemutató egyik előadás Wéber Józsefhez és Jánossy Katalinhoz (Wéber 2000 Kft.) köthető, mely egy leégett csőkemence kármentő és helyreállítási munkái során végzett geodéziai tevékenységről szólt. Németh András (Pa Zrt.) a Paksi Atomerőműben folyó mérnökgeodéziai tevékenységről és az informatikai korszerűsítésekről adott áttekintést. A sorozat harmadik előadásában Szép Veronika (Hungeod Kft.) a szegedi szuper lézer (ELI ALPS) kutatóközpont beruházásának geodéziai munkáit mutatta be.
A következő előadás-csoportban a korszerű technológiák bemutatása kapott nagyobb szerepet a gyakorlati tapasztalatok mellett. Kunfalvi Péter (Geodézia Kft.) a mobil térképező rendszerük alkalmazási lehetőségeit mutatta be a közút felmérés területén. Siki Zoltán (Általános- és Felsőgeodézia Tanszék) és Bánhidi Dávid (BSc hallgató) a tanszéken fejlesztett, nyílt forráskódú, mérőállomásokra alapozott monitoring rendszert ismertette. Vidovenyecz Zsolt (Mott MacDonald Magyarország Kft.) az épület információs modellt (BIM) és annak alkalmazását mutatta be külföldi példán keresztül. A BIM várhatóan ez egész építőmérnöki szakmát átvezeti a 3D-s informatikai megoldások felé. A záró előadásban Körmendy Endre (Geoservice Kft.) mutatta be pilóta nélküli repülőgépük fotogrammetriai alkalmazásainak tapasztalatait.
Valamennyi előadás prezentációja elérhető az MMK Geodéziai és Geoinformatikai Tagozat honlapján.
|
Változások a mérnökkamarai geodéziai jogosultságok területén A 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet rendelkezései következtében a geodéziai tervezési és szakértői tevékenység kikerült az építésügyi és építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységek közül. A 1434/2013. (VII. 11.) Korm. határozat a vidékfejlesztési minisztert hatáskörébe utalta a szabályozást, melyet az MMK-val együttműködve kell kialakítania. Az eredeti határidő után két évvel sikerült pontot tenni a mérnökgeodéziai minősítések szabályozására. 2015 november 10-én megjelent a 327/2015.(XI.10.) Kormányrendelet. Ezzel véget ért egy két éves moratórium, mely idő alatt nem lehetett új GD-T illetve GD-Sz minősítéseket szerezni és újra indult a minősített MMK-GGT tagok szakmai továbbképzési kötelezettsége. |