Tethys
2024. januárjában indult projektünk az édesvizek ókori görög titán istennőjének nevét viseli. A Duna-vízgyűjtő országaira gigantikus kihívás vár a veszélyes anyagok okozta vízszennyezés hatékony kezelése terén, az úttörő jelentőségű uniós jogszabályi változások, valamint a felmerülő külső nyomások és kihívásokkal - többek között az éghajlatváltozás, az energiaválság és a piaci ellátási problémákkal - összefüggésben.
Fő cél és megközelítés
A projekt az édesvizek ókori görög titán istennőjének nevét viseli, mivel a Duna menti országokra váró gigantikus feladatot célozza meg a veszélyes anyagok (HS) okozta vízszennyezés hatékony kezelése érdekében, az úttörő jelentőségű uniós jogszabályi változások, valamint a felmerülő külső nyomások és kihívások, többek között az éghajlatváltozás, az energiaválság és a piaci ellátási hiányok összefüggésében. Ebben az összefüggésben a nagyvízi szennyezés transznacionális átvitele a korábbinál is szélesebb és összetettebb környezeti, társadalmi, politikai és jogi dimenziókat kap; ezért két léptékkel kell párhuzamosan foglalkozni: a nemzeti léptékkel, amely a Duna vízgyűjtőjének (DRB) egyes országaira vonatkozik, és a transznacionális léptékkel, amely a DRB egészét érinti. A DTP Danube Hazard m3c és más projektek és kezdeményezések eredményeire építve a Tethys célja, hogy a nagy sebességű vízszennyezés ellen olyan holisztikus tevékenységsorozaton keresztül lépjen fel, amely a nemzeti szervezetek és az ICPDR számára célnak megfelelő, célzott és költséghatékony eljárásokat, munkafolyamatokat és eszközöket dolgoz ki, tesztel és bocsát a nemzeti szervezetek és az ICPDR rendelkezésére. A kidolgozott megoldásokat a DRB szintjén harmonizálják, ugyanakkor a Duna menti országok nemzeti sajátosságaihoz igazítják, különös tekintettel a know-how, a módszerek és az eszközök összehangolására az EU és az EU-n kívüli területek között.
A tervezett megközelítés a nyomon követéstől és a kémiai elemzéstől, az adatkezeléstől és -feldolgozástól a kibocsátásmodellezésig és a kockázatértékelésig minden szükséges lépésre kiterjed. A projekt végére a DRB nem uniós és uniós országai közösen dolgozzák ki a célnak megfelelő stratégiákat a nyomon követésre szánt források rangsorolására, valamint a legmegfelelőbb technikák és eljárások kiválasztására, hogy szilárd adatalapot teremtsenek a nagy sebességű kibocsátási leltárakhoz, beleértve az eddig alulreprezentált specifikus útvonalakat is. Ez messze túlmutat az országok által végrehajtott, a vízszennyezés állapotfelmérésére összpontosító jelenlegi monitoringprogramok optimalizálásán. Az újonnan megjelenő, aggodalomra okot adó anyagok felfedezése és megismerése, valamint a vízkészletekben megengedett maximális szintjeikre vonatkozó szabályozási változások új módszertani kihívásokat jelentenek, mivel a nagyon alacsony küszöbértékek rendkívül érzékeny kémiai elemzéseket igényelnek, olyan vegyületek esetében is, amelyekre korábban nem terjedtek ki a kötelező monitoringprogramok (pl. PFAS-ok és gyógyszerek), és amelyekre ezért még nem állnak rendelkezésre bevált analitikai eljárások. E kihívás megválaszolása érdekében a Tethys egyesíti és átadja a más tudományos projektek és intézményi kezdeményezések keretében kifejlesztett, rendelkezésre álló know-how-t, laboratóriumok közötti összehasonlításokat végez, és az ezekből levont tanulságok alapján közösen részletes protokollokat dolgoz ki.
Ezek azonnal javítani fogják a kiválasztott intézmények kémiai elemzéseit és intézményi kapacitásait a projekt végrehajtási időszakában, és nagyon értékesek lesznek a DRB összes többi laboratóriuma számára, amelyek ugyanezekkel a kihívásokkal küzdenek. Az új nagyvizuális adatbázisok, az adatfeldolgozó és szennyezésértékelő csomagokkal, valamint az átfogó nagyvizuális kibocsátási modellekkel együtt - amelyekre sürgősen szükség van a nagyvizuális kibocsátási leltárak létrehozásához, valamint a fellépések és intézkedések megfelelő értékeléséhez, tervezéséhez és rangsorolásához - nemzeti szinten operatív eszközként teljes mértékben megvalósításra kerülnek. A nemzeti megoldásokat az egyes országok területi és intézményi igényeihez igazítják, ugyanakkor fenntartják a magas szintű kompatibilitást, hogy megkönnyítsék a jelentéstételt, az intézkedések összehangolt végrehajtását és értékelését az országhatárokon átnyúlóan. A "learning by doing" elvének alkalmazásával a fő hangsúly az említett összetett eszközök közös bemutatásán és lépésről lépésre történő megvalósításán van, hogy a projekt végére a partnerek teljes mértékben operatív szinten alkalmazzák azokat, és intézményi kapacitásukat fenntarthatóan fejlesszék. Ily módon a Tethys az EU és az EU-n kívüli országok között a tudás, a kapacitás és a működő eszközök rendelkezésre állása terén meglévő jelentős hiányosságokat pótolja.
Az ilyen eszközök bevezetése áttörést jelent majd a környezeti adatok digitalizálása, fenntartható kezelése, minőségbiztosítása és teljes körű kiaknázása szempontjából, valamint a vízminőség területén az új uniós szakpolitikai javaslatok által megkövetelt új, összetett kockázatelemzések első alkalommal történő elvégzésének lehetősége szempontjából. Ezzel párhuzamosan a projekt végére az ICPDR rendelkezik majd teljes mértékben működőképes és használható transznacionális HS-adatbázissal, amelyhez adatfeldolgozó és szennyezésértékelő csomag és transznacionális HS-kibocsátási modell társul, és amely támogatja a rendszeres transznacionális, modellezésen alapuló állapot-, kockázat- és forgatókönyvértékelést az új, összetett kihívások és nyomás alatt álló szakpolitikák támogatása érdekében. Végezetül a Tethys közös, összehangolt stratégiát fog kidolgozni - amelyet el kell fogadni és be kell illeszteni a DRBMP 2027-be -, amely a Duna vízgyűjtőjén a nagyvízi közlekedés hatékony, jövőorientált ellenőrzésére irányuló, szilárd tényeken és az újonnan szükséges kockázati megközelítéseken alapuló, az új kihívásokra való megfelelő reagálást lehetővé tevő intézkedéseket rangsorolja.
Hozzáadott érték
A Tethys messze túlmutat a jelenlegi monitoringprogramok optimalizálásán, mivel az újonnan megjelenő, aggodalomra okot adó anyagok és a vízkészletekben megengedett szintjeikre vonatkozó szabályozási változások új módszertani kihívásokat jelentenek, a nagyon alacsony küszöbértékek rendkívül érzékeny kémiai elemzéseket igényelnek, a kötelező monitoringprogramokban még nem szereplő anyagok (pl. PFAS és gyógyszerek) esetében is.
E kihívás megválaszolása érdekében a Tethys egyesíti és átadja a más tudományos projektekben és intézményi kezdeményezésekben kifejlesztett, rendelkezésre álló know-how-t, laboratóriumok közötti összehasonlításokat végez, és az ezekből levont tanulságok alapján közösen részletes protokollokat dolgoz ki.
Az egyes Duna-menti országok és a teljes DRB számára új veszélyesanyag-adatbázisokat, valamint adatfeldolgozó és szennyezésértékelő csomagokat, továbbá átfogó kibocsátási modelleket fognak kidolgozni és megvalósítani, amelyek támogatják a kibocsátási jegyzékek rendszeres frissítését, valamint a fellépések és intézkedések megfelelő értékelését, tervezését és rangsorolását, figyelembe véve a felmerülő kihívásokat és nyomást.
A Tethys egy közös, összehangolt stratégiát is kidolgoz - amelyet a DRBMP 2027-ben fogadnak el -, amely a Duna vízgyűjtőjén a nagyvízi közlekedés hatékony, jövőorientált ellenőrzésére irányuló intézkedéseket rangsorolja, és amelyet szilárd tényekre és az újonnan szükséges kockázati megközelítésekre alapozva dolgoznak ki az új kihívásokra való megfelelő válaszadás érdekében.
Partner intézmények
- Bécsi Műszaki Egyetem (TU Wien), Ausztria
- Környezeti Ügynökség Ausztria (UBA), Ausztria
- Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), Magyarország
- Jozef Stefan Intézet (JSI), Szlovénia
- Bolgár Vízügyi Szövetség (BWA), Bulgária
- Jaroslav Černi Vízügyi Intézet, Szerbia
- Román Vízügyi Hivatal (NARW), Románia
- Ukrán Hidrometeorológiai Intézet Állami Vészhelyzeti Szolgálat és Nemzeti Tudományos Akadémia (UHMI), Ukrajna
- Horvát vizek (HV), Horvátország
- "Vode Srpske" (JUVS), Bosznia-Hercegovina
- Vízügyi Kutatóintézet (WRI), Szlovákia
- Center for Ecotoxicological Research Podgorica (CETI), Montenegró
- Nemzetközi Duna-védelmi Bizottság (ICPDR)
Csatlakozott stratégiai partnerek
- Ukrajna Állami Vízgazdálkodási Ügynökség (SAWR), Ukrajna
- Nemzeti Egészségügyi, Környezetvédelmi és Élelmiszerügyi Laboratórium (NLZOH), Szlovénia
- Környezetvédelmi Ügynökség, Moldova
- Szövetségi Mezőgazdasági, Erdészeti, Regionális és Vízügyi Minisztérium, Németország
- Országos Vízügyi Főigazgatóság, Magyarország
- Végrehajtó Környezetvédelmi Ügynökség (ExEA), Bulgária
- Német Környezetvédelmi Ügynökség, Németország
- Josip Juraj Strossmayer Vízügyi Intézet, Horvátország
- Környezetvédelmi Minisztérium, Csehország
- Környezetvédelmi Minisztérium, Szerbia
Finanszírozás
Összes EU támogatás (InterReg): 2.937.185,18 €
BME-re jutó költségvetés: 307.900,00 €
Időtartam: 2024. január 1 – 2026. június 30.
További információk
