A 4-es metró pesti szakaszának építése elsősorban igen változatos a budai oldalhoz képest
jelentősen eltérő kőzetkörnyezetben létesül. Az uralkodó üledékes kőzetek geológiai megjelenése
szélsőségesen változó, a finom szemcsés agyagoktól egészen a durva üledékekig. Ez a változatos
felépítés eltérő mérnökgeológiai és vízföldtani adottságokat biztosít. Ez a komplex kőzetkörnyezet a
budai oldaltól eltérő mérnökgeológiai problémákat vet fel, amelyek meghatározása és elemzése a
kutatás célja. A pesti nyomvonal szakasz mentén sok fúrás és feltárás készült, amely biztosítja
feldolgozáshoz szükséges adatbázist.
A kutatás két főbb fázisból áll. Első lépésként a már meglévő fúrási adatok földtani és vízföldtani
adatainak feldolgozását végzi el a doktorandusz. Ennek során a vizsgált kőzetek kőzetfizikai
paramétereinek és az egyes állomások és a köztük lévő vonalszakaszok mérnökgeológiai és
vízföldtani jellemzőinek összegyűjtése és területi rendszerezése a cél. Az összegyűjtött paraméterek
alapján kirajzolódik egy területi kép és ezen adatokat statisztikai alapon feldolgozva kimutathatók
az adathiányos területek. A kritikus és adathiányos területekre koncentrálva az adatok kisimítását új
helyszíni és laborelemzésekkel egészítenénk ki. A szükséges helyszíni méréseket és mintagyűjtést
az adott időben aktuális projektek kapcsán jelölnénk ki.
Másod sorban az így kapott adatokat - mint input paramétereket felhasználva – mérnökgeológia-
vízföldtani modell alkotását és a kőzetkörnyezet számítógépes elemzését foglalja magába a téma.
Ehhez a tanszéken rendelkezésre álló szoftvereket használja fel a doktorandusz.