2026. június 19.
Földcsuszamlás-monitoring és földtani kockázat-előrejelzés
A GeoNetSee workshopra - az Interreg Danube Region Program támogatásával - 2026. június 11–12. között került sor a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME). Az esemény nemzeti és nemzetközi projektpartnereket, érdekelt feleket, valamint releváns regionális szervezetek képviselőit hozta össze, hogy áttekintsék a GeoNetSee projekt eredményeit. A GeoNetSee (https://interreg-danube.eu/projects/geonetsee) egy mesterséges intelligencián és IoT-alapú geoszenzor-hálózatokon alapuló, valós idejű monitoringrendszer fejlesztésére irányuló projekt, amely a földfelszín mozgások és mérnöki szerkezetek viselkedésének vizsgálatát szolgálja. Az esemény szakmai fórumot biztosított a pilot tevékenységek eredményeinek bemutatására, a gyakorlati tapasztalatok megosztására, valamint a Duna-régión belüli jövőbeli együttműködési lehetőségek és partnerségi irányok megvitatására.
A workshop fő célkitűzései közé tartozott a GeoNetSee monitoring rendszer aktuális fejlesztési állapotának ismertetése, a mintaterületeken felállított mérőberendezések működésével kapcsolatos tapasztalatok megosztása, a rendszer technológiai hátterének bemutatása, valamint a hosszú távú együttműködések és a fenntarthatóság kérdése.
A résztvevők megvitatták a rendszerfejlesztéssel, az üzemeltetési tapasztalatokkal, valamint az innovatív monitorozási eljárások regionális kockázatkezelési keretrendszerekbe történő integrációjával kapcsolatos szakmai tapasztalataikat (1. ábra).
1. ábra: A GeoNetSee budapesti workshopjának résztvevői
Széleskörű nemzetközi részvétel
A workshopon 11 országból 23 intézmény képviselői vettek részt, személyes, illetőleg online formában. A képviselt országok között szerepelt Magyarország, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Montenegró, Románia, Szlovénia, Horvátország, a Cseh Köztársaság, Szlovákia és Bulgária.
A jelenlévő érdekelt felek egyetemek, akadémiai és kutatási szervezetek, kormányzati szervek és közintézmények, közlekedési és közüzemi infrastruktúra üzemeltetők, földtani szolgálatok, monitoring technológiai vállalatok, valamint a projekt finanszírozást biztosító Duna Régió Program (képviselője Kasza-Kovács Katalin) és az Európai Unió Duna Régió Stratégiájának (EUSDR) kezdeményezéseihez kapcsolódó szervezetek képviselőiből álltak.
Kutatásból a valós idejű monitorozás felé
A workshop a résztvevők regisztrációjával vette kezdetét, melyet az ünnepélyes megnyitó, majd Rózsa Szabolcs, a GeoNetSee magyarországi projektmenedzsere és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar dékánjának köszöntő beszéde követett. A megnyitó után a GeoNetSee projekt átfogó koncepciója és előrehaladása került bemutatásra, mely áttekintést nyújtott a konzorcium legfrissebb eredményeiről és jelenlegi kutatási irányairól. A felszólalók ismertették a rendszer átfogó koncepcióját és fejlesztés előrehaladását, a különböző országokban megvalósított pilot tevékenységeket, valamint a terepi tapasztalatokat és az üzemeltetés során felmerülő kihívásokat (2. ábra). Kiemelt hangsúlyt kapott a GNSS és InSAR technológiák integrált alkalmazása a lejtőinstabilitási folyamatok vizsgálatában.
2. ábra: GeoNetSee projekt előadásai a BME Dísztermében
Az első szekcióban a „GeoNetSee: From Research to Real-Time Landslide Monitoring” című előadás hangzott el Kruna Ratković (MoDrone, Montenegró) előadásában. A prezentáció áttekintést adott a projekt célkitűzéseiről, különös hangsúlyt helyezve a kutatási tevékenységektől az operatív, gyakorlati monitoringmegoldások irányába történő átmenet bemutatására. Emellett kiemelte a valós idejű földcsuszamlás-monitoring szerepét a kockázatértékelési képességek erősítésében, valamint a földtani veszélyeknek kitett területek rezilienciájának növelésében.
A program részeként egy külön szekció is foglalkozott a GeoNetSee gyakorlati alkalmazásaival, amely a mintaterületeket, a terepi tapasztalatokat és az érintetti együttműködéseket mutatta be. Az előadások rávilágítottak a Duna-régión belüli eltérő megvalósítási környezetekre, valamint a valós terepen történő monitoring alkalmazásokhoz kapcsolódó műszaki és üzemeltetési nehézségekre. Anastasija Božić és Zoran Sušić (Újvidéki Egyetem, Szerbia) ismertették a projekt mintaterületeit, ezt követően Danilo Đokić (Belgrádi Egyetem, Szerbia) a rendszer valós körülmények közötti működését mutatta be, valamint prezentálta a fejlesztett monitoringrendszer gyakorlati működését. Marina Rakočević (Montenegrói Egyetem) a montenegrói földcsuszamlás-monitoring hálózat tapasztalatairól beszélt, külön hangsúlyt helyezve a terepi megvalósítás és az adminisztratív kihívások kérdéseire.
A szekció részeként elhangzott továbbá az „Slope Instability at Hungarian Danube Riverside Sites: Integrated GNSS and InSAR Monitoring of Landslide Hazard” című előadás is, amelyet Török Ákos és Rózsa Szabolcs (BME) tartottak. A prezentáció az integrált monitoring megközelítések alkalmazását mutatta be a lejtőinstabilitási kockázatok észlelésére és értékelésére, hangsúlyozva a korszerű geodéziai és távérzékelési módszerek szerepét a modern földtani veszélyértékelésben.
Technológia, innováció és mesterséges intelligencia alkalmazások
A workshop következő tematikus blokkjában a GeoNetSee monitoring rendszer technológiai hátterének bemutatására került sor, amely a rendszer felépítésének, működési elveinek és valós környezetben történő alkalmazásának kulcselemeit ismertette.
Marko Simeunović (MoDrone, Montenegró) előadásában a GeoNetSee rendszer működését mutatta be, részletesen ismertetve annak architektúráját és operatív logikáját. Ezt követően Dejan Jokić (Nemzetközi Burch Egyetem, Bosznia-Hercegovina) a platform alapvető komponenseinek és fejlesztési keretrendszerének műszaki áttekintését nyújtotta, hangsúlyozva a rendszer integrált felépítését és skálázhatóságát.
A szekció záró előadását Sándor Csaba (SURVIOT Monitoring, Magyarország) tartotta „From Dashboards to Conversation: An AI Use Case – Supporting Access to Monitoring Data with Conversational UX” címmel. A prezentáció rávilágított arra, hogy a mesterséges intelligencia hogyan képes támogatni a monitoring adatokhoz való hozzáférést, valamint elősegíteni az összetett adathalmazok értelmezését intuitív, beszélgetésalapú felhasználói felületek révén.
Regionális monitoring hálózat kiépítése
A workshop programja egy tematikus szekcióval folytatódott, amely a Duna Kollaboratív Központ (DKK) szerepére fókuszált a regionális kockázatmonitoring hálózat kialakításában. Az előadások hangsúlyozták a kutatóintézetek, közigazgatási szervek és infrastrukturális szereplők közötti együttműködés jelentőségét a Duna-régió egységes, koordinált kockázatkezelési megközelítésének fejlesztésében.
Domen Turk (Szlovén Földtani Szolgálat) „Connecting Experts and Institutions for Safer Infrastructure” című előadásában az intézményi együttműködés és a szakértői hálózatok összekapcsolásának fontosságát emelte ki a biztonságosabb infrastruktúra és a hatékonyabb kockázatkezelés érdekében. Ezt követően Mirza Ponjavić (Nemzetközi Burch Egyetem, Bosznia-Hercegovina) a „Danube Collaborative Center (DCC) Training and Knowledge Exchange for Stakeholders” című prezentációjában a kapacitásépítés, a tudástranszfer szerepét ismertette a hosszú távú fenntarthatóság biztosításában.
A következő szekció a projekt jövőbeli irányait és hosszú távú fenntarthatóságát tárgyalta (3. ábra). A „How Can GeoNetSee Support Future Risk Monitoring in the Region?” című panelbeszélgetést Rózsa Szabolcs (BME, Magyarország) moderálta. A panel résztvevői Jasna Šinigoj (Szlovén Földtani Szolgálat), Daniel Elias (Nast Consulting, Ausztria), Szanyi János (Szegedi Tudományegyetem, Magyarország) és László Podolszki (Horvát Földtani Szolgálat) voltak, akik a GeoNetSee jövőbeli regionális szerepéről, a lehetséges alkalmazási területekről, valamint a határokon átnyúló együttműködés fontosságáról cseréltek eszmét.
3. ábra: Panelbeszélgetés résztvevői balról jobbra: László Podolszki (Horvát Földtani Szolgálat), Daniel Elias (Nast Consulting, Ausztria), Rózsa Szabolcs (BME, Magyarország), Jasna Šinigoj (Szlovén Földtani Szolgálat), Szanyi János (Szegedi Tudományegyetem, Magyarország)
A beszélgetés a GeoNetSee projekt jövőbeli szerepére fókuszált a regionális kockázatmonitoring támogatásában, a projekt időtartamán túlnyúló lehetséges alkalmazási területek feltárásával, valamint az érintettek közötti folyamatos együttműködés fontosságának hangsúlyozásával.
Együttműködés a Duna Régió Stratégián belül
A workshop programja az Európai Unió Duna Régió Stratégiájához (EUSDR) kapcsolódó szekcióval folytatódott, amely a GeoNetSee projekt regionális együttműködésben betöltött szerepét, valamint lehetséges zászlóshajó kezdeményezésként való továbbfejlesztését helyezte középpontba. Az előadások hangsúlyozták az infrastrukturális biztonság, a környezeti monitoring és a reziliencia területén megvalósuló összehangolt megközelítések jelentőségét a Duna-régióban. Iustina Popescu (Román Geológiai Intézet) az EUSDR keretében megvalósítható együttműködési lehetőségeket ismertette, amelyet több „Priority Area” képviselőinek hozzászólásai követtek. A felszólalók a regionális együttműködés, a kockázatmonitoring és az klímaváltozáshoz való alkalmazkodóképesség erősítésének szempontjait emelték ki.
A nap záró szakaszában a GeoNetSee projekt átfogó előrehaladásának bemutatására került sor, amely részletes képet adott a folyamatban lévő tevékenységekről. Az előadások kitértek a tudományos és műszaki eredményekre (Vladimir Rajović, Belgrádi Egyetem, Szerbia), a kommunikációs tevékenységekre (Marina Davidović Manojlović, Újvidéki Egyetem, Szerbia), a pénzügyi előrehaladásra (Jana Veličković, Belgrádi Egyetem, Szerbia), valamint a jövőbeli együttműködési lehetőségekre (László Podolszki, Horvát Földtani Szolgálat), tükrözve a projekt multidiszciplináris jellegét. További előadások foglalkoztak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás innovatív megközelítéseivel, valamint bemutatták a Duna Kollaboratív Központ (DKK) irányítási keretrendszerét (Domen Turk, Szlovén Földtani Szolgálat).
Az esti program során a résztvevők networking vacsorán vettek részt, amely informális eszmecserére és a projektpartnerek közötti együttműködés további erősítésére biztosított lehetőséget.
Terepi bemutató az egyik magyarországi mintaterületen
A workshop második napja a GeoNetSee projekt magyarországi mintaterületén megvalósított terepi bemutatóval folytatódott, amelynek célja a rendszer gyakorlati működésének ismertetése, valós környezeti feltételek között. A résztvevők a Törökbálint mellett található Anna-hegyi mintaterületre látogattak, ahol a helyszíni monitoring infrastruktúra és mérési rendszer került bemutatásra (4. ábra).
4. ábra: A magyarországi mintaterület az Anna-hegyen (Törökbálint)
A helyszíni látogatás a GeoNetSee pilot tevékenységek keretében megvalósított gyakorlati képzésként került megszervezésre. A SURVIOT Monitoring (Sándor Csaba és Berényi Attila), valamint a Magyar Közút Nonprofit Zrt. (Dömötör Krisztina) képviselői ismertették a mintaterületet, és mutatták be a monitoringrendszer kulcsfontosságú elemeit, valós terepi körülmények között (5. ábra).
5. ábra: A résztvevők az M0 autópálya közelében, az Anna-hegyi helyszínen kialakított monitoringrendszer működését tekintették meg
A látogatás betekintést nyújtott a helyi lejtőstabilitással kapcsolatos mérnökgeológiai és műszaki kérdésekbe, valamint az alkalmazott monitoring megközelítésekbe, beleértve a földtani veszélyek értékelésére használt integrált geodéziai és geofizikai módszereket.
A résztvevőknek lehetőségük nyílt a monitoring környezet helyszíni megfigyelésére, műszaki megoldások megvitatására, valamint az infrastrukturális monitoring és a lejtőstabilitás-értékelés területén szerzett tapasztalatok cseréjére (6. ábra).
6. ábra: A GeoNetSee projekt partnerei a magyarországi pilot helyszínen (Anna-hegy, Törökbálint)
A jövőbeli együttműködés erősítése
A GeoNetSee workshop rámutatott a valós idejű földtani veszélymonitoring rendszer stratégiai jelentőségére a Duna-régióban. A projekt a korszerű geodéziai és távérzékelési technológiák integrálásával közvetlenül hozzájárul a földcsuszamlásokkal és lejtőinstabilitással érintett kritikus infrastruktúrák biztonságának és ellenálló képességének növeléséhez.
Magyarország szempontjából a bemutatott pilot tevékenységek azt szemléltették, hogy az innovatív monitoring megoldások hogyan alkalmazhatók a gyakorlatban az infrastruktúra-üzemeltetők és a közigazgatási szervek kockázatértékelési és döntéstámogatási feladatainak segítésére, különösen az éghajlatváltozással összefüggő veszélyek által érintett területeken.
Regionális szinten a GeoNetSee elősegíti a kutatóintézetek, közigazgatási szereplők és ipari partnerek közötti határokon átnyúló együttműködést, hozzájárulva az Európai Unió Duna Régió Stratégiájának (EUSDR) hosszú távú célkitűzéseihez, valamint egy fenntartható, közös monitoringhálózat kialakításához.
A workshop során bemutatott eredmények alátámasztják, hogy az ilyen integrált megközelítések kulcsfontosságúak a felkészültség növelésében, a korai előrejelzési képességek fejlesztésében, valamint a bizonyítékokon alapuló döntéshozatal támogatásában a földtani veszélyek kockázatkezelésének területén.
Budapest, 2026. június 15.
Kis Annamária
GeoNetSee kommunikációs menedzser (BME)