2014. május 27.
A Hidak és hídépítők napja a Hídépítők Egyesületének szervezésében, az Építőmérnöki Kar Hidak és Szerkezetek Tanszék közreműködésével valósult meg.
„A Hídépítők Egyesülete 2014 májusában második alkalommal rendezte meg hagyományteremtő ünnepét” – tudjuk meg Dr. Farkas Györgytől. A Hidak és Szerkezetek Tanszék egyetemi tanára az esemény szervezőbizottságának a tagja.
A Hídépítők Napján az BME Építőmérnöki Kar, az Óbudai Egyetem és több hídépítő cég is bemutatkozott. „Tanszékünk az Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék munkatársaival együttműködve a Lánchíd egyik láncszemének szakító próbáját végezte el. A látványos bemutatón az érdeklődők a láncszem hő változásait hőkamerán keresztül követhették nyomon. Dr. Lógó János, a Tartószerkezetek Mechanikája Tanszék egyetemi docense pedig kísérlettel bizonyította be, hogy „ha egy szerkezeten az erőket különböző módon helyezzük el, akkor azok „kihoznak” egy optimális alakot” – ismerteti a részleteket az Dr. Farkas György.
Az eseményen hirdették ki a Híd-makett építő verseny díjazottjait. Az amatőr modellezők két (Magyarország hídjai, illetve fantázia híd) kategóriában indulhattak. „A legfiatalabb résztvevő 16, a legidősebb 70 éves volt. Az Építőmérnöki Kart összesen négy hallgatónk képviselte” – tudjuk meg. Az eredményhirdetés műegyetemi győzelmet is hozott: a 16 beadott pályamunka közül a fantázia modell kategória győztese Kovács Péter lett. "A készítése előtt egy házi készítésű törő és mérőberendezéssel próbatestek szilárdságát vizsgáltam meg. A szerkezet kialakításánál több lehetőséget is figyelembe vettem. A modell teherbírását és a várható lehajlást kézi, valamint számítógépi módszerekkel határoztam meg" - nyilatkozta az Építőmérnöki Kar hallgatója.
Kovács Péter és a nyertes bordás híd modell
| A győztes hídmodell értékelésében a zsűri kiemelte: "A makett mind kivitelében, mind a modell által kifejezendő ismeretek átadásának módját illetően kiemelkedő. Tökéletesen bemutatja egy vasbeton ívhíd szerkezetének lényeges elemeit, és pedig olyan hiteles kivitelben, hogy a nézője azt hiheti, hogy egy valódi hidat lát "fordított távcsövön nézve". A makett tehát nem csak szép, hanem jól megfogalmazott didaktikai tartalma van azáltal, hogy egy, a híd makett mellett helyezett, azonos méretarányban elkészített külön modellel bemutatja a kész hidaknál egyébként nem látható vasalás szerkezetét. Nagy értéke az is, hogy az alkalmazott anyagok pontosan olyan benyomást keltenek (színük, anyagminőségük, tapintásuk, stb. alapján), mint az igazi vasbeton hidak. Kiemelendő továbbá, hogy készítője nem csak a szerkezeti hűségre törekedett, hanem a korlát kialakításával még valódibbá tette makettjét." (A modellek a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumban július 16-ig tekinthetők meg.) |
A hidász szakma képviselői a hídépítő versenyen bizonyíthatták be, hogy 60 darab két méter hosszú deszka, egy kiló szög és egy kötél felhasználásával milyen gyorsan képesek egy hét méter fesztávolságú hidat építenie. „A megmérettetésen összesen hat csapat indult. A vegyes csoportok mindegyikében volt egy tervező, egy beruházó, egy fenntartó, egy hallgató és egy tanszéki oktató” – magyarázza az egyetemi oktató, akitől megtudjuk, hogy „a versenyt az a csapat nyerte meg, akik először tudtak átsétálni az elkészült hídon.” Erre idén kevesebb, mint 20 percet kellett várnia a közönségnek.
A rendezvényen programját tésztahíd építő verseny is színesítette, ahol az egy kilogramm spagetti tésztából összeállított szerkezetek terhelhetőségét díjazták. „A győztes csapat építménye több mint 400 kilógrammig bírta” – értesülünk az elképesztő eredményről.
|
A Hídépítők Egyesülete 2011-ben azzal a céllal alakult, hogy „partokat kössön össze a munkában és a civil életben.” Az egyesület feladatának tekinti a hídépítő szakma népszerűsítését, a múlt emlékeinek ápolását, a hidász szakma hagyományainak megőrzését, valamint újak teremtését. (forras:hidepitok-egyesulete.hu) A 2014-es Hidak és hídépítők napján a Hídépítők Egyesülete új felajánlást tett: minden évben felújítanak egy az ország különböző településein található Nepomuki Szent János szobrot. |
Fotó: Dr. Farkas György, Kovács Péter