Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemÉpítőmérnöki Kar - építőmérnök képzés 1782 óta

Európa és Amerika mai közlekedési infrastruktúrájának alapvető részét képezik a (főként a XIX. században épült) falazott kőhidak. Ezen szerkezetekre ható forgalmi terhek jóval felülmúlják azokat a hatásokat, amelyekkel építésük idején számoltak, így a megnövekedett igénybevételekre való ellenőrzésük és szükség szerinti megerősítésük ma fontos és gyakori mérnöki feladat.
A falazott kőhidak jelentős része nem derékszögben halad az áthidalni kívánt akadály (folyó, út, stb.) felett, hanem a híd tengelye és homlokfalai a merőlegestől eltérő szöget alkotnak a támaszok vonalával. Az eltérés („a híd ferdesége”) szokásosan kisebb mint 45°. A ferdeség mértéke jelentősen befolyásolhatja a híd mechanikai viselkedését, de míg az egyenes hidak teherbírás-vizsgálatára már jól kidolgozott elméleti és numerikus eljárások állnak rendelkezésre, a ferde hidak számítását ma még többnyire az azonos fesztávú egyenes hidak vizsgálata alapján, a teherbírást csökkentő (elméletileg nem megalapozott) korrekciós tényezők segítségével végzik.
A PhD téma keretében a következő kérdések tisztázása a cél:
(1) A jelenleg létező (igen kisszámú) tapasztalat arra utal, hogy az építés módjától, a geometria kialakításától függően a ferdeség akár jelentősen növelheti is a teherbírást. Hogyan befolyásolják az építés módja és a geometriai arányok az önsúllyal, illetve hasznos teherrel szembeni viselkedést?
(2) A támaszmozgásokra való viselkedés elemzése

szintén fontos feladat, ívekre és teljes hidakra egyaránt.
(3) Többnyílású hidak esetén az egymást követő ívek, illetve a további szerkezeti elemek (háttöltés, homlokfal, pályatest, stb.) egymásra hatása hogyan befolyásolja a teherbírást, statikai terhek és támaszmozgások esetén?
A vizsgálatok elvégzéséhez háromdimenziós diszkrét elemes szoftver (3DEC) és szükség esetén klasszikus végeselemes szoftver (ANSYS) áll rendelkezésre.