Budapest University of Technology and EconomicsFaculty of Civil Engineering - Since 1782

A már beépített és a beépítésre váró kőanyagok fizikai tulajdonságai roncsolásmentes vizsgálati módszerek alkalmazásával meghatározhatók. A vizsgálatok jelentősége abban áll, hogy sok esetben a beépített kőanyag, részben műemléki, részben statikai okokból nem távolítható el, laboratóriumba nem szállítható és így annak fizikai paramétereit helyszínen kell megmérni. A meghatározott értékek alapján megadható a kőzet állapota és betervezhető felújítása, javítása. Kőcsere esetén az adott paraméterekkel kompatibilis új kőzet kiválasztható és beépíthető.
A mérések során hazai és külföldi kőzetváltozatok különböző felületi megmunkálású darabjainak tulajdonságit kell meghatározni. Az alkalmazott módszerek: 1) felületi keménység és szilárdság mérés (’L-9’, ’N-34’, ’DigiSchmidt’ és ’OS’ típusú Schmidt kalapácsok, Duroskop, Equotip, Shore keménységmérő); 2) ultrahang terjedési sebesség mérése; 3) felületi érdesség mérés. Ezzel párhuzamosan az adott kőzetváltozat fizikai tulajdonságait is meg kell határozni, laboratóriumi körülmények között próbatesteken részben roncsolásos módszerekkel az MSZ EN előírásait követve, tömb mintákból kialakított próbatesteken. Így a mérések során egy olyan adatbázis jön létre, amely tartalmazza a roncsolásos módszerekkel kapott szilárdsági paramétereket, anyagjellemzőket és az azonos tömbből származó felületek roncsolásmentes mérési adatsorait. Ezek alapján kidolgozható több olyan összefüggéssor, amelynek segítségével a roncsolásmentes mérési adatokból meghatározhatók az adott kőzet típusra vonatkozó szilárdsági, sűrűségi stb. paraméterek. Ez hiánypótló munka, hiszen a betonokra rendelkezésre állnak hasonló összefüggések, de a kőzetekre vonatkozóan mindezen összefüggéseket ilyen részletességgel nem dolgozták ki és nem is szabványosították.