2017. május 09.
A BME.HU cikket írt a DanubeSediment elnevezésű nemzetközi projektről, melynek vezetője a BME Építőmérnöki Kara.
A program más projektekkel együtt mutatkozott be az Egyetem szakkonferencián, amelyről szintén olvashatunk a cikkben. Az egyetemi oldal cikke és fotói:
A Duna Transznacionális Program keretében támogatást nyert, magyar vezetésű vízügyi programokat mutattak be a Műegyetemen rendezett szakkonferencián.
„Biztos vagyok benne, hogy a DanubeSediment, a DANUrB, valamint a JoinTisza nevet viselő három projekt résztvevői kiválóan fognak együtt munkálkodni a mérnöki, a vízügyi és a kulturális területen, a közös gondolkodás pedig hozzásegíti őket ambíciózus céljaik megvalósításához” – hangsúlyozta Józsa János, a BME rektora a „Transznacionális együttműködés a fenntartható vízgyűjtő-gazdálkodásért” című konferencia megnyitóján a BME Dísztermében. A rendezvényen a Duna Transznacionális Program keretében támogatást nyert és magyar szereplők által vezetett projektek mutatkoztak be.
A rektor emlékeztetett, hogy a Műegyetem szakértői a DANUrB projekt után vezető szerepet vállaltak egy újabb, ezúttal a Duna hordalékszállításának kérdéseivel foglalkozó projektben, amely a DanubeSediment elnevezést kapta. Hozzátette, az intézmény 23 ezer jövőbeli mérnöke és 1500 tudományos fokozattal rendelkező kutatója és oktatója képezi azt a bázist, amelynek révén a magyar tudás megjelenik nemcsak Magyarországon, hanem Közép-Európában és a Duna-medencében is, lehetővé téve az aktív részvételt a kiemelkedő jelentőségű projektekben – nemcsak a vízügy területén.
A rektor a jelenlévő szakmai szervezetek képviselőit megszólítva megemlítette, hogy a BME Építőmérnöki Karának jelen projektet érintő, előkészítő munkálataiban korábban személyesen is részt vett.
|
A konferencián bemutatták a magyar vezetésű DanubeSediment, JoinTisza és DANUrB projekteket, részletezve céljaikat, az elvégzendő tevékenységeket és a várható eredményeket. A szakmai párbeszédre panelbeszélgetések adtak lehetőséget. A JoinTisza projekt résztvevői az öt Tisza-menti ország és a nemzetközi szervezetek együttműködésén keresztül olyan intézkedések megfogalmazását tűzték célul, amelyek megvalósítása a vízminőség javítására, az árvízvédelemre és az aszály kezelésére is pozitív hatású. A projektben olyan nemzetközi szervezetek nyújtanak támogatást, mint az International Commission for the Protection of the Danube River (ICPDR), a World Wildlife Fund Magyarország, a Global Water Partnership, a Regionális Környezetvédelmi Központ, de a munkát segítik kormányok és nemzetközi intézmények is, beleértve a két szomszédos nem uniós tagországot, Ukrajnát és Szerbiát. A DANUrB program partnerei a fővárosoknál kisebb Duna-menti települések kulturális örökségét dolgozzák fel, majd átfogó stratégia mentén javasolnak fejlesztési lehetőségeket. A BME ÉPK Urbanisztika Tanszéke által vezetett projekt közelmúltbeli nyitórendezvényéről a bme.hu is beszámolt. „Ezek a projektek azért kiemelt fontosságúak, mert hangsúlyozzák az együttes fellépés iránti törekvés igényét a vízkészletekkel kapcsolatos kihívások kezelésekor” – emelte ki a konferenciát köszöntő beszédében Joó István, a vízdiplomáciáért, a vízipari exportért és a Duna Régió Stratégiáért felelős miniszteri biztos. Kovács Péter a Belügyminisztérium Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztályának vezetője a projektek kapcsán hangsúlyozta a vízgazdálkodásban az együttműködés szerepét. A határokon átnyúló kétoldalú, vagy EU-n belüli kooperációkat, mint jó gyakorlatokat állította követendő példaként a projektek képviselői elé. Ivan Zavadsky a Nemzetközi Dunavédelmi Bizottság állandó titkárságának vezetőjeként a kiemelte a több dunai ország részvételével futó projekt horderejét. A DanubeSediment projekt szakemberei jelentős mértékű támogatást nyújtanak a Duna Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervéhez. Csalagovits Imre, a Nemzetgazdasági Minisztérium a Duna Transznacionális Program végrehajtásáért felelős főosztály vezetője méltatta a projekteket, amelyek nagy versenyben bizonyultak megvalósításra érdemeseknek. További projektek megvalósulását is várják még vízgazdálkodási témában.
|
A Duna vízgyűjtő-medencéjében növekvő eltérés figyelhető meg a hordaléktöbblet és -hiány között. Ez az árvízveszély növekedését, hajózási nehézségeket valamint a biodiverzitás csökkenését okozhatja – mutatott rá előadásában Bakonyi Péter, a DanubeSediment projektvezetője. Nemzetközi összefogás szükséges a Dunához hasonló folyók hordalékszállításának kezeléséhez, hiszen a folyóvizek nem igazodnak az országhatárokhoz. A közös hordalék-menedzsment szükségességét az ICPDR a már korábban megalkotott ún. Dunai Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervekben (Danube River Basin Management Plan) is leszögezte.
A DanubeSediment projekt célja a nemzetközi víz- és hordalékgazdálkodás, illetve a Duna morfológiájának javítása. A szakterülettel kapcsolatos tudás elmélyítése céljából módszeres adatgyűjtést és elemzést végeznek, majd az első Dunai Hordalékkezelési Irányelv (Danube Sediment Management Guidance) megalkotását tervezik – tudta meg a hallgatóság a projektvezetőtől. Ennek segítségével az érintett országok a Duna vízgyűjtő-gazdálkodási-, valamint árvízi kockázatkezelési terveivel összhangban álló hordalékkezelést valósíthatnak meg.
Mindemellett az érdekelt felek közel száz szakértő oktatását tervezik, akik a felhasználókat ismertetik meg a projekt eredményeivel.
A konzorcium tizennégy intézményi partnere a dunai vízgyűjtőn fekvő kilenc országban található: közöttük van a nem uniós tagország, Szerbia is. A projekt sikeres megvalósításához több szektor szakértőinek bevonására van szükség, ilyen területek például a vízgazdálkodás, a környezetvédelem, a belvízi hajózás és a vízenergia felhasználása. E szektorok képviselői megtalálhatók mind a projektpartnerek, mind a stratégiai partnerek között, legyen az például az ICPDR, a Duna Bizottság vagy az osztrák Verbund Hydro Power GmbH.
HA - TJ
Fotó: Philip János