Kulcsszó:
A műholdas helymeghatározó rendszerek (GNSS) által sugárzott jelek a földmegfigyelés számos területén alkalmazhatóak távérzékelési céllal. Aktuális kutatási területek a légköri vízgőztartalom térbeli és időbeli eloszlásának vizsgálata, a magas légkör állapotának vizsgálata, a vízfelületek hullámzásának megfigyelése, illetve a talaj nedvességtartalmának meghatározása a visszavert GNSS jelek elemzésével.
Ezek a kutatási területek szorosan kapcsolódnak a katasztrófavédelem területéhez. A légköri vízgőz az egyik legjelentősebb üvegházhatást okozó gáz, így klimatológiai szempontból is fontos a vizsgálata. Emellett a szélsőséges csapadékok kialakulásának előrejelzése szempontjából is elengedhetetlen a kellően megbízható monitorozása és modellezése. A magas légkör - az ionoszféra - állapota a telekommunikációs műholdak működését befolyásolja, míg a vízfelületek hullámzásának megfigyelése, illetve a talaj nedvességtartalma szintén fontos tényezője az árvizek illetve hullámzásból eredő elöntések szempontjából.
Megjegyzés: A témában az Általános- és Felsőgeodézia Tanszék vezeti a COST ES-1206: GNSS szerepe a szélsőséges időjárási helyzetek megfigyelésében és a klímakutatásokba projektben a hazai kutatási feladatokat.
A fentiek kiegészülnek az Áramlástan Tanszék kompetenciájával: az épített környezetet és közlekedési útvonalakat érintő, katasztrófavédelmi témájú meteorológiai hatások vizsgálatával.
Példák: a hóesés és a szél kedvezőtlen együttállásának (különösen nagy károkat okozó hófúvások, pl. a 2013. március 15-e körüli események) vizsgálata, előrejelzése, mérnöki intézkedések (pl. hófogó rácsok kialakításának) támogatása, katasztrófavédelmi intézkedési tervezés támogatása szélcsatorna-kísérletekkel és numerikus szimulációval. Szélcsatorna-mérések végzése épületek, hidak, tornyok és egyéb szélre érzékeny szerkezetek valós szélterhelésének meghatározására, a tervezési vagy havária utáni (baleseti elemzési) fázisban.
Tanszék: Általános- és Felsőgeodézia Tanszék, Áramlástan Tanszék
